Magyarország 2004-ben lépett be az Európai Unióba. A nagymintás ifjúságkutatás alapsokaságának tekintett 15–29 évesek lényegében egész eddigi életüket úgy élték le, hogy az unió természetes közeg volt számukra: a határok szabadon átjárhatóak voltak, bárki tanulhatott vagy dolgozhatott az unió bármely országában. Ennek megfelelően a magyarországi 15–29 évesek véleménye az Európai Unióval kapcsolatosan tovább javult a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Az egyéni helyzet megítélésében és az ország tagságának értékelésében is jóval magasabb arányban találunk pozitívan nyilatkozókat és ezzel párhuzamosan csökkent a negatív véleménnyel rendelkezők aránya.
A fiatalok 47%-a szerint Magyarország számára előnyös vagy nagyon előnyös volt az uniós tagság, 2016-ban ez az arány még 42% volt. Kisebb az emelkedés a személyes élethelyzet megítélését tekintve, ahol a nagyon előnyös kategóriát választók aránya nem változott, a 4-es értéket jelzőké emelkedett 2 százalékponttal, viszont a „teljes mértékben hátrányos” kategóriát választóké 4 százalékponttal csökkent.
Az európai kultúrára a fiatalok szerint leginkább a szabadság tisztelete jellemző, amit a demokrácia és a kereszténység elfogadása követ. Az európai politikai értékekhez tartozik a jogrendszer kiszámíthatósága, az elesetteket, nehéz helyzetben lévők támogatása is.
A felsoroltak közül legkevésbé a hátrányos megkülönböztetés elutasítása jellemzi az európai kultúrát.
Magyar Ifjúság Kutatás 2020
A magyarországi adatfelvétel során 8000, 15–29 éves fiatalt kérdeztek meg, egy hozzávetőlegesen 45–50 perces kérdőívvel 2020 szeptember–december között. A kutatás a 15–29 éves magyarországi népességre nézve reprezentatívnak tekinthető
terület, településtípusok, korcsoportok és nemek szerint.
Az egyéni helyzet megítélésében és az ország tagságának értékelésében is jóval magasabb arányban találunk pozitívan nyilatkozókat és ezzel párhuzamosan csökkent a negatív véleménnyel rendelkezők aránya.
A fiatalok 47%-a szerint Magyarország számára előnyös vagy nagyon előnyös volt az uniós tagság, 2016-ban ez az arány még 42% volt. Kisebb az emelkedés a személyes élethelyzet megítélését tekintve, ahol a nagyon előnyös kategóriát választók aránya nem változott, a 4-es értéket jelzőké emelkedett 2 százalékponttal, viszont a „teljes mértékben hátrányos” kategóriát választóké 4 százalékponttal csökkent.
Az európai kultúrára a fiatalok szerint leginkább a szabadság tisztelete jellemző, amit a demokrácia és a kereszténység elfogadása követ. Az európai politikai értékekhez tartozik a jogrendszer kiszámíthatósága, az elesetteket, nehéz helyzetben lévők támogatása is.
A felsoroltak közül legkevésbé a hátrányos megkülönböztetés elutasítása jellemzi az európai kultúrát.
Magyar Ifjúság Kutatás 2020
A magyarországi adatfelvétel során 8000, 15–29 éves fiatalt kérdeztek meg, egy hozzávetőlegesen 45–50 perces kérdőívvel 2020 szeptember–december között. A kutatás a 15–29 éves magyarországi népességre nézve reprezentatívnak tekinthető
terület, településtípusok, korcsoportok és nemek szerint.